Az orvostudomány a meditációt tanulmányozza: az agy

A Harvard Egyetem és a Massachusetts-i kórház kutatói nyolc héten keresztül vizsgálták, hogy milyen változásokat okoz a meditáció az agy szürkeállományában.

„A meditácó gyakorlása a belső béke és a fizikai ellazulás állapotát idézi elő azonnal, ugyanakkor hosszútávú pozitív mentális és pszichés hatásai is vannak, amik az egész nap folyamán megfigyelhetőek. Ez a tanulmány bebizonyította, hogy a meditáció nem csak a nyugalomról és az ellazulásról szól, hanem egyértelműen pozitív irányban változtatja meg az agy szerkezetét.“ – Sara Lazar a Harvard Egyetem pszichológusa

A kísérletben 16 önként jelentkező vett részt. Mindegyiküknél mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot végeztek két héttel azelőtt, hogy csatlakoztak volna a programhoz.

Az önként jelentkezők vállalták, hogy nyolc héten keresztül minden nap végeznek valamilyen meditációs gyakorlatot. Az eredmény szempontjából lényegtelen volt, hogy ki, milyen meditációs gyakorlatot végzett, kép vagy hang által vezetett meditációt, belső üresség gyakorlatot vagy belső középpontra való koncentrálást.

A nyolc hét elteltével minden jelentkezőnél újra elvégezték az MRI vizsgálatot:

Az MR képeken egyértelműen megfigyelhető volt a hippocampusban lévő szürkeállomány sűrűségének fokozódása. Ez az agyi terület a tanulás és a memória egyik fontos része. Más agyi részeken is a szürkeállomány sűrűségének növekedését észlelték.

„Csodálatos dolog látni az agy képlékenységét és tudni azt, hogy meditáció segítségével aktív szerepet játszhatunk agyunk felépítésében vagy újraépítésében és életminőségünk javításában.“ – Britta Holzel, Giessen Egyetem, Németország

 

Neuroteológia kísérletek

Mágneses stimuláció:

Az 1980-as években Michael Persinger egy „Isten sisakja“ nevű készülék segítségével önként jelentkezők halántéklebenyét stimulálta gyenge mágneses mezővel. A kísérlet résztvevői valamiféle „érzékelhető jelenlétet“ észleltek a stimulusok alkalmával. A munkát számtalan kritika érte. Granqvist és munkatársai szerint Persinger kísérletei nem ún. „dupla vak” kísérletek voltak.

Ugyanis a résztvevők általában egyetemisták voltak, akik pontosan tudták, hogy milyen eredményt vártak a kísérletektől, így felmerül az a lehetőség, hogy az elvárás valamilyen módon befolyásolta a tudattalan reakciójukat. Granqvist azt a következtetést vonta le, hogy a Persinger kísérletek eredményei nem a mágneses mező jelenlététől vagy hiányától, hanem a résztvevők szuggesztibilitásától (szuggerálhatóságától) függően jöttek létre. Néhány résztvevő képes volt ugyanolyan élményeket átélni akkor is, amikor az „Isten sisakja“ kikapcsolt állapotban volt a fején.

Neuropszichológia:

Norman Geschwind volt az első, aki részletesen leírta azokat a furcsa tüneteket, amiket halántéklebenyi epilepsziás betegek produkáltak: hypergraphia (túl sok írás), túlbuzgó vallásosság, csökkent szexuális érdeklődés, a betűk tévesztése és pedantéria (ún. Geschwind szindróma).

Vilayanur S. Ramachandran az epilpsziás betegek bőrének elektromos ellenállásának megváltozását tapasztalta emocionális izgalmi állapotokban pl.: túlbuzgó vallásos érzületek idején. Azt figyelte meg, hogy a semleges szavak használatakor mért elektromos ellenállás lényegesen megváltozik, ha vallásos tartalmú vagy szexuálisan izgató szavakat hall a beteg. Úgy vélte, kísérleteivel sikerült bizonyítania a vallásos érzelmek és a testi működés szoros kapcsolatát, de ez egyáltalán nem keltette fel a tudományos világ érdeklődését.

Mario Beauregard a Montreali Egyetemen karmelita apácák agyi MRI felvételein kereste azt a fokozottan aktív területet az ún.: „Isteni pontot”, ami a vallásos és spirituális élmények idején működik erőteljesen. A vizsgálatok végére azt szűrte le, hogy ezek az élmények túl komplexek ahhoz, hogy az agy egyetlen területén okozzanak csak változást: „Nincs Isteni pont az agyban!“ – állította.

Gyógyszerkutatás:

Sok kutató azt feltételezi, hogy a spirituális tapasztalások az idegrendszerben található anyagok rendellenes mennyisége vagy rendellenes összetétele miatt jönnek létre. Egy tanulmány szerint a tobozmirigyben megemelkedett mennyiségű N, N-dimethyltriptamin spirituális élményt hoz létre. Számtalan cikkben olvasható illetve személyes beszámolóban hallható, hogy a halántéklebenyre ható ún. „mágikus gombák“ igen intenzív vallásos élményt váltanak ki.

A neuroteológia fiatal tudomány. Igen figyelemreméltó az a törekvése, hogy kapcsolatot igyekszik találni a tudomány és Isten jelenléte között.

Neuroteológia bevezetés

 

Az „Isten nyomában“ című ismeretterjesztő filmsorozatban láthattunk néhány filmkockát egy érdekes tudományról, a neuroteológiáról.
Mi is ez valójában?

A neuroteológia vagy spirituális idegtudomány a tudományos kutatás egyik új területe, amely a spiritualitás, a hit és a vallás neurológiai, idegtudományi összefüggéseit vizsgálja.
Olyan területeken vizsgálódik, amik a spirituális tudatossággal, az egységélménnyel, a transzállapotokkal, a megváltozott tudatállapotokkal, a megvilágosodással kapcsolatosak.

A neuroteológia fogalma először Aldous Huxley „Sziget“ című utópisztikus novellájában, filozófiai értelmezésben jelent meg.
Mostanában egyre kevésbé filozófiai, mint inkább tudományos környezetben használatos.
„Természetesen“ a mai fősodratú tudomány áltudományként tekint rá.

1994-ben Laurence O. MacKinney kiadta a „Neuroteológia: Virtuális vallás a 21. században“ című könyvét. Elképzelése szerint az emberi agy homloklebenyének fejlődése hozza létre az idő múlásának illúzióját. Ez a fejlődés kb. három éves korban kezdődik, ezért nem képesek a felnőttek visszaemlékezni az ezt megelőző időkre. Ez a fejlődés eredményezi a rendszeresen visszatérő „Honnan jöttem és hová tartok?“ gondolatot.

Andrew B. Newberg olyan idegrendszeri folyamatokat vizsgált, amiket ismétlődő, ritmusos ingerlések, mint pl.: az emberi rituálék hoznak létre, és amik transzcendentális élményekhez vagy az univerzummal való egységélményhez vezetnek. „A rituálék értelmezhető szervi válaszokat váltanak ki.“ – állítja.

A következő részben a kísérleti eredményekkel foglalkozunk.

 

Izgalmas 24 órának nézünk elébe!

 

Március 8-án egy aszteroida fog elhaladni a Földhöz közel.
De milyen közel?

A 2013 TX68 jelű aszteroida a NASA véleménye szerint nem fog becsapódni a Földbe.
Ugyanakkor az elhaladáskori távolságát csak nagyjából lehet meghatározni.
Könnyen lehet, hogy ez a távolság 5 millió kilométer lesz, ami a Föld- Hold távolság 12,5-szerese.
Ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy mindössze 24.000 kilométerre fog elhaladni mellettünk, vagyis olyan közel jön a Földhöz, mint ahol a navigációs műholdak helyezkednek el!

Az aszteroidáról csak nagyon keveset tudnak, ez okozza az elhaladáskori becsült távolságban tapasztalható bizonytalanságot. Felfedezésekor, 2013-ban, mindössze három napig tudtak adatokat gyűjteni róla a tudósok, utána a Nap elé került, ahol eltűnt a ragyogásban.

Az aszteroida becsült átmérője 30 méter. Ez 50 %-kal nagyobb, mint a három évvel ezelőtt, az oroszországi Cheljabinszkban felrobbant aszteroida mérete.
Ha ez a mostani aszteroida is felrobbanna a légkörben, kétszer nagyobb rombolást okozna, mint cheljabinszki társa tette.

Úgy, hogy valóban izgalmas 24 órának nézünk elébe!

(Andrew Fazekas cikke nyomán)

 

A Tűz Majom évéről kicsit másképpen

Many students are cash-strapped, nowadays. Nevertheless, their purchasing power is very high. Research reveals that 20 million students in the US have a combined disposable income of $417 billion. Moreover, another survey of students’ parents reveals that students now make 70 percent of their purchases themselves. These purchases are often made on credit cards. Therefore, students often have a significantly higher purchasing power.

If you know this, you can utilize it to capture the attention of the 16-24 age demographic. However, it is essential for your product or service to appeal to the lifestyle of the students. Additionally, student ambassadors should be utilized to spread the word about your product or service to their friends and classmates.

If you have not yet considered this demographic, it is time to reach out to them now!
Social media is a popular method for socialization and communication between many young people. Students are the majority users of social networking sites like Facebook and Twitter. These are the right places to introduce brands to young people.It is probably the right place to introduce a brand to them. To capture the student audience, it is essential to be a part of the conversation; it is also important to keep them engaged. Social media is the ideal platform for this.

However, studies state that half of these social media savvy youngsters fail to follow brands on social networking sites. Students who do follow often only show temporary, marginal support. Social media is definitely a great platform for engaging students and spreading the word. However, it is definitely not the best for brand introduction and recognition.